Időnként mindenki stresszesnek érzi magát. De mi a stressz? Milyen hatással van az egészségre? És mit lehet tenni ellene?
A stressz az agyunk, az érzelmeink, a gondolataink és a testünk válaszreakcióra valamilyen igénybevételre. Sokféle típusú igénybevétel (azaz stresszor, stresszt okozó tényező) okozhatja, például egy edzés, a munka, az iskola, az élet nagy változásai vagy traumatikus események.
Íme öt dolog, amit érdemes tudni a stresszről:
1. A stressz mindenkit érint.Időnként mindenki stresszesnek érzi magát. Egyesek hatékonyabban tudnak megbirkózni a stresszel vagy gyorsabban felépülnek a stresszes eseményekből, mint mások.
A stressznek többféle típusa van, és ezek mindegyike hordoz magában bizonyos fizikai és mentális egészségügyi kockázatot. A stresszor előfordulhat egyszer, lehet rövid távú, vagy lehet olyan tényező, amely hosszú ideig folyamatosan fennáll.
Néhány példa a stresszre:
- A munka, az iskola, a család és más napi feladatok nyomásával összefüggő rutin-stressz.
- Egy hirtelen jelentkező negatív változás, például az állásunk elvesztése, egy válás vagy egy betegség által okozott stressz.
- Egy súlyos baleset, háború, támadás, természeti katasztrófa vagy más olyan hasonló esemény során megtapasztalt traumatikus stressz, ahol az ember súlyosan megsérülhet vagy meghalhat. A traumatikus stresszt átélt emberek gyakran átmenetileg a mentális zavar tüneteit tapasztalják, de a legtöbbeknél ezek természetesen hamar elmúlnak.
2. Nem minden stressz rossz.
A stressz motiválhatja az embert arra, hogy felkészüljön egy kihívásra vagy jó teljesítményt nyújtson, például amikor egy új állásra pályázva egy tesztet vagy egy interjút kell végigcsinálnia.
A stressz bizonyos esetekben akár életmentő is lehet. A veszélyre válaszképpen a test felkészül arra, hogy szembenézzen egy fenyegetéssel vagy biztonságos helyre meneküljön. Ezekben a helyzetekben a pulzus felgyorsul, a légzés gyorsabbá válik, az izmok megfeszülnek, az agy több oxigént használ fel és fokozottabban működik – mindennek a célja a túlélés, a megfelelő helytállás, a jó teljesítmény.
3. A hosszú távú stressz egészségkárosító.
Egészségügyi problémák léphetnek fel, ha a stresszválasz túl sokáig tart vagy krónikussá válik, például ha a stressz forrása állandó, vagy ha a válasz a veszély elmúlása után is folytatódik. A krónikus stressz esetén a test ugyanazon életmentő válaszreakciói elnyomhatják az immun-, az emésztő-, az alvási vagy éppen a reprodukciós rendszer funkcióit, aminek következtében azok normális működése megváltozik.
A különféle emberek különböző módokon érzékelik a stresszt. Egyesek például főként emésztési tünetekkel találkoznak, míg mások fejfájást, álmatlanságot, szomorúságot, haragot vagy ingerlékenységet tapasztalhatnak. A krónikus stressz állapotában lévő emberek hajlamosak a gyakoribb és súlyosabb vírusos fertőzésekre, például az influenza vagy a nátha elkapására.
Gyakran a rutin-stressz a legnehezebben észrevehető stressztípus. Mivel a stressz forrása általában állandóbb, mint az akut vagy a traumatikus stressz esetén, a test nem kap egyértelmű jelzést, hogy már visszatérhet a normális működéshez. A rutin-stressz folyamatosan megterheli a testet, ami komoly egészségügyi problémákhoz járulhat hozzá, ilyenek például a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint olyan mentális egészségügyi problémák, mint a depresszió vagy a szorongás.
4. Léteznek stresszkezelési módszerek. A stressz hatása egyre nagyobb lesz az idővel. A stressz kezelésére tett gyakorlati lépésekkel azonban ezek a hatások csökkenthetők vagy megelőzhetők. Az alábbiakban néhány tippet találhat, amelyek segíthetnek könnyebben megbirkózni a stresszel:
- Ismerje fel a teste stresszre adott válaszának jeleit, például az alvászavart, az alkohol vagy más anyagok fokozott használatát, a könnyen feldühíthető vagy éppen lehangolt állapotot, alacsony energiaszintet, stb.
- Beszéljen orvosával, és kérjen megfelelő egészségügyi ellátást meglévő vagy új egészségügyi problémáira.
- Mozogjon rendszeresen. Mindössze napi 30 perc séta jótékony hatással lehet hangulatára és csökkenti a stresszt.
- Próbáljon ki valamilyen pihentető tevékenységet, és fedezze fel például a nyugodt testmozgás stresszel való megbirkózást javító hatását. Tervezzen rendszeres időpontokat ilyen és más egészséges és pihentető tevékenységeknek.
- Határozza meg a célokat és a prioritásokat. Döntse el, hogy mit kell megcsinálni és mi az, ami várhat, és tanuljon meg nemet mondani az új feladatokra, ha azok túlterhelnék. Arra koncentráljon, amit a nap végére elért, és ne arra, amit nem tudott megtenni.
- Legyen kapcsolatban azokkal, akik érzelmi és egyéb támogatást tudnak nyújtani. A stressz csökkentéséhez kérjen segítséget a barátoktól, a családtól és a közösségtől.
5. Ha túlságosan stresszes, kérjen segítséget egy szakembertől.
Ha a stressz enyhítésére irányuló módszerek nem bizonyulnak elegendőnek, akkor forduljunk szakemberhez, aki segít a konkrét nehéz szituáció megoldásában, és megtanít arra, hogy hogyan birkózzunk meg a stresszes helyzettel. A kineziológia egy olyan stresszoldó módszer, amely nem a stressz tüneteire fókuszál, hanem a stressz okait deríti fel és a megoldásban segít. Éppen ezért a problémák nagyon széles körében nyújthat segítséget: magánéleti, munkahelyi, iskolai vagy bármilyen más nehéz élethelyzet által okozott stresszt képesek lehetünk a segítségével oldani. Ha szeretné kipróbálni a kineziológia jótékony hatását, várjuk szeretettel a Napsugár Központban.
„Ha ma csökkentjük a stresszt, megelőzhetjük a holnap betegségeit.”